A cement a víz után a második leggyakrabban használt anyag a világon. A cement előállítása azonban évente több milliárd tonna üvegházhatású gáz kibocsátását okozza, mivel az összetevőket rendkívül magas hőmérsékletre hevítik, amihez rengeteg energiára van szükség, amely gyakran fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik. A cementből származó üvegházhatású gázkibocsátás nagy része a cement előállításának kémiai folyamata során keletkezik. Az összetevők szállítása és kitermelése során is üvegházhatású gázok keletkeznek.

A cementgyártásból származó kibocsátások csökkentése érdekében a kutatók alternatív összetevőket fejlesztenek ki, többek között vulkáni hamut, újrahasznosított üveget és ipari hulladékokat, amelyek helyettesíthetik a hagyományos cement-összetevőket, például a mészkövet és az agyagot. Mások arra összpontosítanak, hogy a cementet megújuló energia felhasználásával állítsák elő, és a keletkező üvegházhatású gázok egy részét a légkörbe való kibocsátás helyett felfogják.

A cementnek és a betonnak azonban komoly víz-, környezetszennyező és mérgező hatásai is vannak. A várostervezők, építészek és mérnökök újrahasznosíthatják a meglévő épületeket, szerkezeteket és anyagokat, és alternatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású anyagokat használhatnak, például fenntartható módon előállított faanyagot, hogy egyáltalán ne kelljen cementet és betont használniuk. Ezek a lehetőségek tisztább módszereket biztosítanak számunkra, hogy a jövő generációinak elegendő tér álljon rendelkezésére a munkához és az élethez.