Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra figyelmeztetett, hogy az éghajlati vészhelyzet az emberiséget fenyegető legnagyobb egészségügyi veszély. Ez a fenyegetés közvetlen, például az egyre szélsőségesebbé váló hőség, amely kiszáradást és halált okoz. Lehet közvetett is, mint például a szélsőséges hőség, amely tönkreteszi a termést, sújtja a gazdálkodó közösségek jövedelmét, és szegénységet, alultápláltságot és betegségeket okoz.

Az egészségügyi ellátáshoz való általános hozzáférés ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy az embereket megvédjük ezektől a növekvő egészségügyi veszélyektől. Az éghajlati és ökológiai sokkhatásoknak leginkább kitett és kiszolgáltatott emberek milliói szintén nehezen férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz és a jó egészséghez szükséges alapvető dolgokhoz, mint például a vízhez, a menedékhez és az elegendő élelemhez.

Az éghajlati vészhelyzet kezelése azonban az egészségügy számára is hatalmas lehetőséget jelent. Például évente több millió ember hal meg a fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés miatt, ami a globális halálesetek több mint 10%-át teszi ki. A fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése életeket menthet meg, és jelentősen csökkenti az egészségügyi szolgáltatásokra nehezedő terheket. A zöldebb közlekedési lehetőségek, mint a kerékpározás és a gyaloglás, valamint a fenntarthatóbb étrend szintén javíthatja az egészséget.

Sok kormánynak még nem sikerült az egészségügyet az éghajlati vészhelyzet kezelésére irányuló stratégiáinak előterébe helyeznie, bár egyes országokban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a kockázatokra vonatkozó tervek kidolgozására irányuló erőfeszítések kezdik magukban foglalni az egészségügyről és az emberi életről szóló megbeszéléseket.