A geomérnökség az éghajlati rendszerbe történő nagyszabású beavatkozások összességét írja le. A geomérnökségnek két kategóriája van:

1. Szén-dioxid eltávolítás, amely segíthet az üvegházhatású gázok koncentrációját biztonságos szintre csökkenteni, miután megszüntettük az ökológiai szempontból káros folyamatokat.

2. A napsugárzás kezelése, amely csökkentheti a globális hőmérsékletet, és segíthet csökkenteni az éghajlati kockázatokat, amíg más szakpolitikákat hajtanak végre.

A geomérnökséget tanulmányozó kutatók ma gyakran vizsgálják:

• Számítógépes szimulációkat, hogy tanulmányozzák a sztratoszférikus kénnel kapcsolatos lehetőségeket és kockázatokat,

• a felhők felhőfényesítésének és az óceánok trágyázásának terepi tesztjeit, hogy megértsék a valós világban kifejtett hatásaikat,

• a közvetlen levegőbefogási létesítmények és technológiák fejlesztését.

A geomérnökségi kutatások ellentmondásosak. Egyesek azt állítják, hogy kevéssé ismert, és hogy a komplex és fontos bolygórendszerek jelentős módosításával jár, ami potenciálisan katasztrofális következményekkel járhat. Aggódnak amiatt, hogy a geomérnökségbe való túl nagy beruházás elvonja a figyelmünket a kibocsátások sürgős csökkentéséről, amit már ma meg kellene tennünk. Mások azonban azzal érvelnek, hogy egyes geomérnökségi technológiák hatékonyak lehetnek, ezért jobban meg kell ismernünk kockázataikat és előnyeiket, hogy tudjuk, melyiket kell elkerülnünk, és hogyan segíthetünk az éghajlati vészhelyzet elleni küzdelemben.