A 2000-es évek vége óta a demokráciák hanyatlásnak indultak. Világszerte csorbulnak a liberális jogok, például a szólás- és sajtószabadság, gyengül a jogállamiság, és nő a választói korlátozások száma.

A fosszilis tüzelőanyagokat gyártó vállalatok és más, az emberek és a természet kizsákmányolásából hasznot húzó cégek a demokratikus folyamatokat kihasználva lobbizás és a korrupt politikusokkal való kapcsolatok révén sikeresen megakadályozták a változásokat. Ez része a nagyobb problémának: a tulajdonlás és a vagyon a legtöbb országban rendkívül egyenlőtlen, ami néhány embernek aránytalanul nagy hatalmat ad. Eközben a digitális technológia új veszélyeket teremtett a demokráciákra nézve.

Ezek a problémák lelassították vagy leállították az éghajlatváltozás elleni fellépést. Az igazságtalanságot is elmélyítették, mivel a politikai döntésekből leginkább kirekesztetteket - köztük a színes bőrűeket, az őslakosokat, a migráns közösségeket, a nőket, az alacsony jövedelműeket és a fiatalokat - aránytalanul nagy mértékben érinti a vészhelyzet annak ellenére, hogy ők a legkevésbé felelősek.

A nagyobb mértékű demokratizálódás segíthet az éghajlat-vészhelyzet kezelésére irányuló fellépés fellendítésében és a közösségek védelmében a súlyosbodó hatásoktól. Ez beleszólást biztosít számukra, és csökkenti azoknak a hatalmát, akik hasznot húznak a vészhelyzetből. A demokratizálódás magában foglalhatja a gazdaság demokratikusabb tulajdonba vételét is, ami a polgároknak nagyobb ellenőrzést és jogokat biztosít a fenntarthatóság elérésének módját illetően, méghozzá méltányosan.