Becslések szerint a klímaválság kezelése az elkövetkező évtizedekben évente több billió dollárnyi befektetést igényel majd. Ezek a beruházások védelmet nyújtanak a katasztrófák ellen, javítják az egészséget és a jólétet, és nyereséget termelnek. A befektetők azonban még mindig nem biztosítanak olyan mértékű finanszírozást, ami elégséges lenne. Ennek részben az az oka, hogy rövid távú nyereségre törekszenek, miközben a zöld beruházások csak hosszabb távon lehetnek jövedelmezőbbek - bár kevés befektető veszi figyelembe a klimaváltozással szembeni tétlenség költségeit, amikor az életképességet értékeli. Azért is, mert egyes zöld technológiák még korai stádiumban vannak, és így bizonytalanabbak befektetői szempontból.

A zöld befektetéseket végző állami bankok leküzdhetnék ezeket az akadályokat. Ezek olyan bankok, amelyek mögött kormányok állnak. Ez azt jelenti, hogy a magánbankokhoz képest alacsonyabb kamatlábakkal olcsóbban tudnának pénzt kölcsönözni és zöld beruházásokat hitelezni. A zöld befektetésekre való szakosodásuk azt jelentené, hogy jobban felismernék a jövedelmező lehetőségeket. Emellett türelmesebben is fektetnének be, kivárva, hogy a befektetések megtérüljenek.

Ez csökkentené a kockázatot, így az állami bankok az innováció és a hosszabb távú beruházások finanszírozására összpontosíthatnak. Ez azt is jelentené, hogy a magánbefektetők nagyobb valószínűséggel fektetnek be együtt az állami befektetési bankokkal, ami összességében több zöld befektetést eredményezne. Ez azonban nagyban függ a kormányoktól, mert ha bezárják vagy eladják ezeket a banokat, az a magánbefektetők kiszállását eredményezheti.