A degrowth (nemnövekedés) a gazdaságban felhasznált energia és erőforrások mennyiségének tervezett csökkentésére utal, azzal a szándékkal, hogy ezzel egyidejűleg növelje a közösség jólétét, egészségét és jólétét.

Számos társadalmat és gazdasági rendszert úgy terveztek meg, hogy folyamatosan növeljék a felhasznált energia és erőforrások mennyiségét, és ezek a kormányok által mért „növekedés” fő mozgatórugói. A fosszilis tüzelőanyagok és természeti erőforrások túlzott felhasználása okozza az éghajlati vészhelyzetet. Eközben az erőforrások kitermelésének és felhasználásának egyenlőtlen és kizsákmányoló módja igazságtalan, és negatívan hat az emberi jólétre.

A degrowth célja, hogy egyszerre kezelje ezeket a problémákat azáltal, hogy kevesebbet használ a világ véges energiájából és erőforrásaiból, és a jólétet a profit elé helyezi. Ezt több megosztással, kevesebb fogyasztással és a termékek tervezett elavulásának megállításával lehetne elérni, amelyek arra készülnek, hogy tönkremenjenek vagy cserére szoruljanak.

A degrowth nem feltétlenül jelenti a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének csökkentését, amely a gazdasági növekedés mérőszáma, ezért a neve kissé félrevezető. A GDP-növekedéstől mint politikai célkitűzéstől való eltávolodást jelenti, és ehelyett a jólét és a jólét körüli célok felé való közvetlen elmozdulást, kevesebb energia és erőforrás felhasználása mellett.

Egyesek szerint a degrowth megközelítések a legjobban a gazdagabb országokban alkalmazhatók, amelyek magas fogyasztása okozza az éghajlati vészhelyzetet. E fogyasztás csökkentése több erőforrást szabadíthat fel a fejlődő országok számára, amelynek az energia- és erőforrás-felhasználás növelésére lehet szüksége ahhoz, hogy elérje azt a pontot, ahol az emberi szükségletek kielégíthetők.