Az 1930-as években az Egyesült Államok két válságot élt át. A rossz földgazdálkodás és a szárazság károsította ökoszisztémáit, ami porviharokhoz vezetett, amelyek súlyosan befolyásolták a mezőgazdaságot. Eközben a Wall Street-i összeomlás megtizedelte a gazdaságot, ami tömeges munkanélküliséghez vezetett. Válaszul a kormány létrehozta a Civilian Conservation Corps-ot, amelynek célja az volt, hogy egyszerre kezelje mindkét válságot. Kilenc év alatt a testület hárommillió munkanélküli amerikait foglalkoztatott az ökoszisztémák helyreállításhoz.

Ma is lehetne hasonló rendszert alkalmazni az ökoszisztémák helyreállítására, jól fizetett, jó minőségű munkahelyeket biztosítva. A Polgári Természetvédelmi Szolgálat segíthet a tiszta technológiák telepítésében és a zöldövezetek megörzésében és gondozásában.

Az viszont elengedhetetlen, hogy mindez jól legyen megszervezve. Az akkori Polgári Természetvédelmi Szolgálat rasszista és szexista volt: csak fiatal férfiaknak ajánlották fel. Az őslakosokat és a színesbőrűeket elkülönítették a fehér résztvevőktől, vagy teljesen kizárták őket. Ezzel szemben a modern Polgári Természetvédelmi Szolgálatra vonatkozó javaslatok gyakran az éghajlati igazságosságon alapulnak, és a méltányosság áll a középpontjukban.

A Polgári Természetvédelmi Szolgálat a foglalkoztatáson és az ökoszisztéma helyreállításán túlmutató előnyökkel is jár, javítja a résztvevők fizikai és mentális egészségét, és növeli foglalkoztathatóságukat. A világ minden táján létrehoznak hasonló programokat, mert felismerték ezeket az előnyeit.