Árvíz akkor keletkezik, amikor a víz elönti vagy elárasztja a normális esetben száraz területet. Számos tényező okozza, többek között heves esőzések, hóolvadás és part menti viharhullámok.

Árvizek bárhol előfordulhatnak a világon, de a legnagyobb valószínűséggel a tengerparti régiókban, a folyómedencékben, a városi területeken, az alacsonyan fekvő területeken és a rossz vízelvezetésű területeken fordulnak elő - ami megakadályozza a víz elszivárgását a lefolyásból. Az árvizek gyakoriságát és súlyosságát olyan éghajlati tényezők is befolyásolhatják, mint az El Niño és La Niña események. Ezek bizonyos régiókban szélsőséges időjárási mintákat és heves esőzéseket idézhetnek elő. Az árvizeket a zöldterületek és tavak leaszfaltozása is súlyosbítja, például amikor épületeket és utakat építenek az árvízzónákban.

Az árvizek mindenkit érinthetnek. Gyakran okoznak kárt az otthonokban és ingatlanokban, gazdaságokban, iparágakban és vállalkozásokban, és különösen nagy egészségügyi kockázatot jelentenek az alacsony jövedelmű közösségek számára, akik kevésbé tudják elkerülni az árvizeket, illetve kevésbé tudnak azokból felépülni, valamint az idősek és a fogyatékkal élők számára.

Az éghajlati vészhelyzet egyes területeken megváltoztatja az esőzések mintázatát, növeli a tengerszintet és megváltoztatja a hóolvadás mintázatát. Mindezek a változások növelhetik az árvízveszélyt.

A jól kiépített korai előrejelző rendszerek segíthetnek az árvizek hatásainak csökkentésében. A természetes árvízkezelési rendszerek - például a fás gátak, az árterek, a mocsarak helyreállítása és a fenntartható városi vízelvezető rendszerek - segíthetnek az árvízkockázat csökkentésében, miközben növelik a biológiai sokféleséget. Bizonyos esetekben szükség van „kemény” árvízvédelmi gátakra, például gátakra és folyófalakra, de ezeket csak végső esetben szabad alkalmazni, mivel szén-dioxid-kibocsátással járnak, és hatással lehetnek a helyi ökoszisztémákra.