Az energiaválság az energiaellátásban bekövetkező, általában nemzeti vagy nemzetközi szintű zavar. Mivel a társadalmak az otthonok, a közlekedés, az ipar stb. energiaellátása az energiától függ, ez gyakran komoly következményekkel jár. Mivel az elmúlt 200 év során a világ a fosszilis energiára támaszkodott (amely természeténél fogva tüzelőanyagot igényel), az energiaválságok általában akkor következtek be, amikor a szén-, olaj- és gázellátás veszélybe került, és ez tömegesen megemelte az árakat. Az 1973-as energiaválság például akkor kezdődött, amikor a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) belüli nemzetek megemelték az olajárakat, hogy megakadályozzák a nyugati államokat abban, hogy Izraelt felfegyverezzék az 1973-as Jom Kippur-i háborúban. A 2021-ben kezdődött globális energiaválság számos tényezőből fakadt, nevezetesen az ukrajnai konfliktust követően az Oroszországból Európába irányuló gázáramlás csökkenéséből. Ezek az energiaválságok szorosan kapcsolódnak a tágabb értelemben vett éghajlati vészhelyzethez, mivel szintén a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünkből erednek.

A legjobb megoldás mindezekre a veszélyekre a fosszilis energiáról a megújuló energiaforrásokra, például a szél- és napenergiára való gyors átállás. A zöld energiarendszer nem támaszkodik a szennyező, veszélyes és drága tüzelőanyagok folyamatos ellátásának biztosítására. A megújuló energia rendkívül olcsó, bőséges, és soha nem fog elfogyni. Helyileg is előállítható, és a zöld források tulajdonlása és üzemeltetése széles körben megosztható.