A tápanyag-gazdálkodás a talajban lévő tápanyagok egyensúlyának megteremtésére törekszik a növények egészséges növekedésének biztosítása érdekében, miközben minimalizálja a káros ökológiai hatásokat. A növényeknek a megfelelő növekedéshez olyan tápanyagokra van szükségük, mint a nitrogén, a foszfor és a kálium.  Ha túl kevés a tápanyag, a növények nem nőnek olyan jól, mint ahogyan tudnának, és a terméshozam alacsonyabb lesz. A tápanyagok megfelelő egyensúlyának biztosítása a talajban azonban kényes művelet. Ha túl sok tápanyag van a talajban, azok a vízfolyásokba szivároghatnak, és súlyos környezetszennyezést okozhatnak.

Az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok, mint például a vetésforgó, a takaróvetés, a komposztálás és a természetes trágyák, például a trágya használata, nagyon hatékonyak lehetnek a tápanyagok kezelésében. Ezek a gyakorlatok egészséges talajokat hoznak létre, amelyek természetesen termelékenyebbek és ellenállóbbak a kártevőkkel, betegségekkel és a szeszélyes időjárási viszonyokkal szemben. A tápanyagegyensúlyt a szintetikus műtrágyák és peszticidek kerülésével is lehet kezelni, amelyek negatív hatással lehetnek az ökoszisztémákra és az emberi egészségre. Az egészséges talajok építésére és az ökoszisztémákkal való együttműködésre összpontosítva a helyes tápanyag-gazdálkodás hozzájárul egy fenntarthatóbb és rugalmasabb élelmiszerrendszer kialakításához.

Ehhez képest az ipari mezőgazdaság, amely gyakran monokultúrás növénytermesztéssel jár, nagymértékben támaszkodik a szintetikus műtrágyákra a terméshozamok növelése érdekében. A túlzott műtrágya-használat talaj- és vízszennyezéshez vezet, eutrofizációt (túlzott növény- és algásodás) és káros algavirágzást okoz.