A villamosítás azt jelenti, hogy a gazdaságunk alapját képező energiaforrást fosszilis tüzelőanyagokról villamos energiára váltjuk. Igaz, hogy a villamos energiát sokáig fosszilis tüzelőanyagok elégetésével állították elő (például szén- vagy gáztüzelésű erőművekben), de amíg a villamos energiát egyre nagyobb mértékben nap-, szél-, geotermikus, víz- és más, nem fosszilis tüzelőanyagból származó energiaforrásokból állítják elő, a villamosítás erőteljes megoldást jelent az éghajlatváltozásra.

A villamosítás jellemzően olyan intézkedéseket foglal magában, mint a gázkazánok elektromos alternatívákkal való helyettesítése, a fosszilis energiahordozóval működő közlekedés elektromos járművekkel való helyettesítése, valamint a fosszilis energiahordozóval működő ipari folyamatok villamosítása. Ily módon a villamosítás új ágazatokba is bevonhatja az olcsóbb és tisztább energia előnyeit, és eközben a globális szén-dioxid-kibocsátás 75%-át megszüntetheti. A fosszilis tüzelőanyagokat égető eszközök elektromos eszközökké történő átalakítása más egészségügyi előnyökkel is jár, például a légszennyezés csökkentésével.

A villamosítás általában azt jelenti, hogy nagyobb mennyiségű zöld villamos energiát kell termelni, valamint módot kell találni a villamos energia tárolására és továbbítására. Bár az olcsóbb, tisztább energia egyértelmű előnyökkel jár, a villamosítás időközben jelentős beruházásokat igényel az elektromos infrastruktúrába, valamint az elektromos technológiákra való átállást ösztönző rendszerek, támogatások és egyéb szabályozási változtatások bevezetését. Az egyik nagy akadályt a fosszilis érdekek jelentik, amelyek nem akarják elveszíteni a meglévő, fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos technológiába és infrastruktúrába fektetett pénzt.