A szén-dioxid-semlegesség 2060-ra történő elérésére irányuló tervének részeként Kína jelentős beruházásokat eszközölt a kutatás-fejlesztésbe (K+F) olyan technológiák terén, amelyekkel csökkenthető vagy elkülöníthető a szennyező iparágakból származó üvegházhatású gázok kibocsátása.

Az üvegházhatású gázok kibocsátási technológiájára irányuló K+F-be történő kínai befektetések nemcsak az ország saját karbonsemlegességi céljainak elérése szempontjából fontosak, hanem az éghajlati vészhelyzet kezelésére irányuló globális erőfeszítések szempontjából is. Kína a világ árucikkeinek több mint 25%-át állítja elő, és a zöld technológiák terén vezető szerepet betöltő országként más országokat is támogat a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásban és a szén-dioxid-mentesítésben.

Kína jelenleg jelentős mennyiségű forrást fordít a kibocsátáscsökkentő technológiák - többek között az elektromos járművek, a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák, a hidrogén üzemanyagcellák és a megújuló energiarendszerek - kutatására és fejlesztésére. Az e technológiákba történő beruházások máris jelentős fejlesztésekhez és költségcsökkentésekhez vezettek többek között az akkumulátorok, a töltőinfrastruktúra, valamint a szél- és napenergia-technológiák terén.

A Kínában uralkodó rossz munkakörülmények azonban komoly aggodalomra adnak okot a tiszta technológiák és a K+F folyamatok fejlesztése szempontjából. A kínai napenergia-ipari vállalatokat például kényszermunka alkalmazásához kötik, a független szakszervezetek pedig illegálisak. A kutatás és fejlesztés kritikus színtere az igazságos átmenetnek egy tisztább bolygó felé, és a kínai K+F nem követi ezeket a fontos elképzeléseket.