Egészségügyi válság akkor következik be, amikor az egészségügyi rendszer képessége, hogy megfelelő ellátást nyújtson, összeomlik. A válság többdimenziós, és mind az egészségügyi problémák típusát és súlyosságát, mind az egészségügyi ellátás iránti keresletet és az egészségügyi ellátás biztosítását érinti. Magában foglalhatja a mentális egészségügyi kockázatokat, a fertőző betegségek terjedését vagy működési problémákat.

Az éghajlati válság az emberiséget fenyegető legnagyobb egészségügyi veszély. A hőhullámok, a légszennyezés, a szélsőséges időjárási események és az éghajlatra érzékeny betegségek csak néhány az éghajlattal összefüggő egészségügyi problémák okai közül. Az egészségügyi válság világszerte mindenkit más-más módon érint, de egyesek veszélyeztetettebbek, mint mások: főként az idősek, a kisgyermekek és a terhes nők.

Minél több üvegházhatású gázt bocsátunk ki, és minél jobban felmelegszik a Föld, annál súlyosabb lesz az egészségügyi válság a megnövekedett igények és költségek miatt. Emellett az éghajlat-egészségügyi alkalmazkodás és kutatás hiánya is növelni fogja a válság szintjét.

Számos egészségügyi rendszer folyamatos problémákkal küzd. Sok közülük alulfinanszírozott vagy erősen privatizált, és a nyereséget magáncégeknek juttatják. A COVID-19 világjárvány megmutatta, hogy kevesen állnak készen a nagyobb járványokra és válságokra. A legtöbb egészségügyi rendszer reaktív és a kórházi ellátásban gyökerezik, ahelyett, hogy közösségorientált és megelőző jellegű lenne.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hosszú távú csökkentésére, és a fosszilis tüzelőanyagok kiiktatására irányuló politikák csökkenteni fogják a jelentős egészségügyi válság kockázatát. A válságot enyhítheti a növényi alapú étrendre való áttérés, a levegőminőség javítása és a vészhelyzetekre való felkészültség is.