Az energiahatékonyság az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2040-ig szükséges csökkentésének több mint 40%-át teszi ki. Az energiahatékonyság, amelyet néha „első üzemanyagként” is emlegetnek, kevesebb energia felhasználását jelenti ugyanazon feladat elvégzéséhez vagy ugyanazon eredmény előállításához. Rendkívül gyorsan és hatékonyan csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, egyszerűen azáltal, hogy csökkenti a felhasznált energia mennyiségét.

Globális hatékonysági szabványokat mind a kormányok, mind a helyi hatóságok, mind a nonprofit szervezetek kidolgozhatnak. Az új épületek energiaigényének csökkentését irányadó LEED minősítési rendszert például az amerikai Zöld Épületek Tanácsa dolgozta ki, és világszerte használják az épületek energiahatékonyságának tanúsítására.

Bár sok országban már vannak bizonyos hatékonysági szabványok, ezeket gyakran nem fogadják el széles körben, vagy túlságosan enyhék ahhoz, hogy valódi javulást eredményezzenek. A globálisan elfogadott hatékonysági szabványok segíthetnek a cselekvés ösztönzésében és valódi változást eredményezhetnek azáltal, hogy mindenhol érvényes közös szabványokat határoznak meg, elkerülve az új helyi szabványok bevezetésével járó logisztikai és politikai akadályokat. A globális szabványok segíthetnek a vállalatoknak abban is, hogy világszerte egységes hatékonysági célokat tűzzenek ki, ahelyett, hogy arra kényszerülnének, hogy a különböző országokban eltérő szabványok szerint próbáljanak dolgozni.

A globális hatékonysági szabványok és a hatékonysági projektek finanszírozása kulcsfontosságú lesz az energiaigény csökkentésében. Ez különösen igaz azokra az országokra, ahol az energiafelhasználás gyorsan növekszik, de széles körben használnak viszonylag alacsony hatékonyságú berendezéseket. Az olyan országok, mint India és Kína élen járnak a hatékonyság terén, mivel gyakran használnak újabb és hatékonyabb technológiákat.