Az aszály lassan kialakuló katasztrófa, amelyet a csapadék hiánya jellemez, ami vízhiányt eredményez, és súlyos hatással lehet az egészségre, a mezőgazdaságra, a gazdaságra, az energiára és a környezetre.

A vízhiány már most is a világ lakosságának 40%-át érinti, és 2030-ra akár 700 millió embert is fenyegethet az aszály miatti kitelepítés veszélye. Becslések szerint világszerte évente 55 millió embert érint az aszály, ami veszélyezteti az emberek megélhetését, növeli a betegségek és a halálozás kockázatát, és tömeges migrációhoz vezet. A hőmérséklet emelkedése miatt a nedves régiók nedvesebbé, a száraz régiók pedig szárazabbá válnak, ami súlyosbítja és valószínűbbé teszi az aszályokat - a szélsőséges időjárási eseményekről és katasztrófákról szóló jelentések száma több mint háromszorosára nőtt az 1960-as évek óta.

Az aszályok a világ szinte minden részén a legsúlyosabb veszélyt jelentik a terményekre és az állatállományra. Az aszály akut és krónikus egészségügyi hatásai a következők: alultápláltság az élelmiszer-ellátottság csökkenése miatt; a fertőző betegségek fokozott kockázata az akut alultápláltság, a nem megfelelő vagy nem biztonságos ivóvíz és a higiénia miatt, a kitelepített lakosság fokozott zsúfoltsága, pszichoszociális stressz és mentális egészségügyi zavarok, a népesség kitelepítésének általános növekedése, valamint a helyi egészségügyi szolgáltatások zavarai a vízhiány miatt, mert az egészségügyi dolgozók kénytelenek elhagyni a helyi területeket.

A hidrológia és az aszály és a konfliktusok közötti összefüggések jobb megértése, valamint a közösségek bevonása a korai előrejelző rendszerek fejlesztésébe lehetővé teszi az emberek számára, hogy megelőzzék az aszály hatásait, mielőtt azok súlyosbodnak.