A növényi alapú étrend gyümölcsökből, zöldségekből, hüvelyesekből, diófélékből és teljes kiőrlésű gabonafélékből áll, állati eredetű termékeket minimális vagy egyáltalán nem tartalmaz.

A növényi alapú étrendnek általában kisebb a környezeti hatása, mint az állati termékekben gazdag étrendnek. A hús- és tejtermelés önmagában a globális üvegházhatású gázkibocsátás 14,5%-áért felelős. Világszerte a mezőgazdasági területek kétharmadát foglalják el, és összefüggésben vannak az erdőirtással és a biológiai sokféleség csökkenésével. A legproblémásabb termékek a vörös (pl. marha- és sertéshús) és a feldolgozott húsok (pl. kolbász, szalonna, hot dog). A hús-, tejtermék- és tojásfogyasztás felére csökkentése Európában például 25-40%-kal csökkenthetné az EU mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázkibocsátását. Ha a világon mindenki vegetáriánus vagy vegán étrendet követne, a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátását 63%-kal, illetve 70%-kal lehetne csökkenteni.

Annak érdekében, hogy segítsék az embereket a növényi étrend bevezetésében, a politikai döntéshozók hivatalos étrendi iránymutatások közzétételével tájékoztathatják a közvéleményt a növényi alapú étrend egészségügyi és környezeti előnyeiről. Biztosíthatják továbbá, hogy a közintézményekben, például az iskolákban, kórházakban és hivatalos épületekben fenntartható módon előállított növényi eredetű ételeket kínáljanak.

Támogathatják a mezőgazdasági ágazatban dolgozó embereket is, akik attól tartanak, hogy elveszítik megélhetésüket, ha csökkentjük az állati termékek fogyasztását. A zöldség- és gyümölcstermesztőket támogató állami támogatások reformja, valamint az új gazdálkodási módok elsajátítását támogató új politikák bevezetése segíthetné a hús- és tejtermelőket abban, hogy az élelmiszertermelés új területeire térjenek át.