A metán különösen erős üvegházhatású gáz, amely 80-szor több hőt köt meg, mint a szén-dioxid. Bár jelenleg kevesebb metán kerül a légkörbe az emberi tevékenység következtében, mint szén-dioxid, a metánkibocsátás mértéke gyorsabban nőtt, mint a szén-dioxidé.

A metán nagy mennyiségben keletkezik a sarkvidéki föld alatt rekedt növények és állatok bomlásából. Ahogy a légkör felmelegszik és az északi-sarkvidéki permafroszt olvad, azt kockáztatjuk, hogy egy visszacsatolási hurkot indítunk el: a csapdába esett metán felszabadul, ami további globális felmelegedést és további olvadást okoz, ami még több metánt szabadít fel. Ráadásul évente mintegy 70 megatonna metán szivárog ki az olaj- és gázprojektekből.

A metán eltávolítása a légkörben lévő metán mennyiségének csökkentésére irányuló kísérletekre vonatkozik. Erre példa a zeolitoknak nevezett porózus ásványi anyagok használata, amelyek kiszűrik a metánt, és szén-dioxiddá alakítják, így nem távolítják el teljesen, de csökkentik a felmelegedésre gyakorolt hatását. Potenciálisan etanol üzemanyaggá is átalakítható.

A metán eltávolítása messze elmarad a szén-dioxid eltávolításától, bár léteznek olyan megoldások, amelyek a metánkibocsátást a forrásnál csökkentik. További kihívást jelent, hogy a metánkoncentráció - a globális felmelegedésre gyakorolt hatása ellenére - kémiailag olyan alacsony, hogy közvetlen megkötése nehéz és energiaigényes. A kutatás és fejlesztés nagyobb finanszírozása segíthetne e technológiák javításában.