Vállalatok, bankok és kormányok bocsátanak ki kötvényeket. Ezek egyfajta hitelek, ahol a befektető egy meghatározott időre bizonyos pénzösszeget ad a kötvény kibocsátójának. Cserébe a befektető rendszeres kamatfizetéseket kap, mielőtt visszakapná az eredeti kölcsönt. Az éghajlati kötvények esetében a kötvénykibocsátó a kölcsönadott pénzt olyan projektekbe fekteti, amelyek segítenek csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a társadalmak ellenállóbbá válnak az éghajlati sokkokkal szemben.

Az éghajlati kötvények fontos eszközei a pénzszerzésnek az éghajlati és természeti vészhelyzet kezelésére. Fenntarthatóbb lehetőséget kínálnak a befektetőknek a pénzügyi befektetésekhez. 2022-ben több mint 863 milliárd USD értékben bocsátottak ki fenntarthatósági erőfeszítésekhez kapcsolódó kötvényeket, ami a globális kötvénypiac mintegy 5%-át teszi ki.

Az éghajlati kötvényeket azonban kritika érte, hogy olyan projektek finanszírozására használják, amelyek nem környezeti szempontból fenntarthatóak. Olyan vállalatok is kibocsátották őket, amelyek fosszilis tüzelőanyagokba fektetnek be. Ez a „zöldmosás” (greenwashing) egy formája. A valóban fenntartható projekteket finanszírozók nem feltétlenül figyelnek arra, hogy ezek a befektetések támogatják-e az klímakrízis elleni küzdelmet, vagyis a kötvényeknek nem szándékolt mellékhatásai lehetnek.

Egyértelmű és végrehajtható szabályokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlat-változási kötvények valóban hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, méghozzá méltányosan.