A fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával előállított energiát világszerte állami támogatásokkal teszik olcsóbbá. A támogatások közé tartozhat az is, hogy a kormányok kedvezményeket hirdetnek meg az energiaszámlákra, csökkentve ezzel a fogyasztók költségeit; vagy lehetnek közvetlen kifizetések a fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő és azokból energiát előállító vállalatoknak. 2020-ban a fosszilis tüzelőanyagokra fordított támogatások világszerte 5,9 billió USD-t tettek ki, ami a globális GDP 6,8%-át jelenti.

Lehet, hogy csökkentik az árakat, de a támogatásoknak magas ára van. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésének ösztönzésével ezek a támogatások hozzájárulnak az éghajlati vészhelyzethez, megbetegedéseket és korai halálozást okoznak a légszennyezés miatt, és többnyire a gazdagabbaknak kedveznek, mivel ritkán célozzák a szegényebb csoportokat. A támogatások a megújuló energiaforrások növekedését is visszafogták azáltal, hogy mesterségesen olcsóbbá tették a fosszilis tüzelőanyagokat.

Az ENSZ 2021-es éghajlat-változási konferenciáján (COP26) az országok megállapodtak abban, hogy felgyorsítják egyes fosszilis tüzelőanyag-támogatások fokozatos megszüntetését. Ez felszabadíthatná a nagyon szükséges finanszírozást, és megkönnyítené a megújuló energia infrastruktúrájának beindulását. Ám annak ellenére, hogy ez hatalmas előnyökkel járna, sok országnak nehézséget okoz az energiatámogatások reformja. Ez részben azért van így, mert ez az energiaárak átmeneti emelkedéséhez vezethet, ami hatással van a polgárokra, és politikai következményekkel járhat. A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok is hatékonyan lobbiznak a kormányoknál a támogatások fenntartása érdekében.