A növényeknek, akárcsak az embereknek, tápanyagokra van szükségük a boldoguláshoz. És amikor ezek a növények termesztett növények, gyakran kapnak plusz tápanyagot - beleértve a nitrogént is - szintetikus műtrágyákból.

A szintetikus műtrágyák óriási szerepet játszottak a fogyasztásra szánt élelmiszerek világméretű tömeges előállításában. De olyan hatásaik is lehetnek, amelyek károsítják az emberi jólétet. A szintetikus műtrágyák előállítása hatalmas mennyiségű fosszilis energiahordozót használ fel, ami hozzájárul az éghajlati vészhelyzethez. A műtrágyák szennyezik a vizet, és előállításuk során dinitrogén-oxid keletkezik, amely egy erős üvegházhatású gáz. Emellett katalizátorai az ipari mezőgazdaságnak, amely rendkívül szén-dioxid-intenzív, rossz hatással van a talaj minőségére és az erózióra, és hozzájárult az erdőirtáshoz.

Bár a regeneratív mezőgazdaság és a talajminőség és a tápanyagszint helyreállításának természetes módjai előnyben részesülnek, egyesek szerint a hatékonyabb műtrágyahasználat és a szerves trágyák használata segíthet enyhíteni a műtrágyák hátrányait. A gazdálkodók olyan tápanyagforrásokat használhatnak, mint a trágya és a talajhoz nitrogént hozzáadó növények, hogy csökkentsék a szintetikus műtrágyák szükségességét. A műtrágyák kijuttatásának mértékét és időzítését is a növény igényeihez és a talaj állapotához igazíthatják, hogy csökkentsék a környezetszennyezést és a túlhasználatot.

A kutatások kimutatták, hogy lehetséges a műtrágya-felhasználás csökkentése a terméshozam növelése mellett - és a pénzmegtakarítás is. Ha a gazdálkodók számára jogszabályokat és támogatást biztosítunk a műtrágyahasználatuk megváltoztatásához, az nagyban hozzájárulhat az emberek, a bolygónk és a mezőgazdasági üzemek egészségének egyidejű javításához. Vannak azonban erős lobbicsoportok, amelyek igyekeznek megakadályozni a káros anyagok betiltását, így ez sok országban nehéz harcnak bizonyul.