Mindenki, aki valaha is fizetett már energiaszámlát, tudja, hogy otthonaink és épületeink rengeteg energiát fogyasztanak. Ez ma a legtöbb esetben fosszilis tüzelőanyagok felhasználását jelenti. 2021-ben a globális energiafelhasználás közel egyharmadáért az épületek voltak felelősek.

Épületeinkben sokféleképpen használhatunk kevesebb energiát. Az egyik az intelligens tervezés: a szigetelés és a nagy teljesítményű ablakok és ajtók megakadályozzák a pazarló hőveszteséget, az automatikus világítás és fűtés kikapcsolja a rendszereket, amikor nincs rájuk szükség. A növényekkel borított „zöld tetők” segítenek melegen tartani az épületeket, és növelik a helyi biodiverzitást. A „hűvös tetők” visszaverik a napfényt, így az épületek hűvösek maradnak a melegebb éghajlaton.

A fosszilis tüzelőanyagokat is kivonhatjuk otthonainkból és épületeinkből napelemek és melegvíz-előmelegítők, illetve hőszivattyúk telepítésével, amelyek a kinti levegőből vagy talajból hőt juttatnak az otthonunkba.

A szerkezetek építéséhez használt anyagok előállítása, feldolgozása és szállítása szintén üvegházhatású gázkibocsátást okoz. Ez például az Egyesült Királyságban egy új épülethez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy felét jelentheti. Egyes esetekben lehet, hogy egyáltalán nincs is szükség új épületre, ehelyett egy meglévő helyiséget korszerűsíthetünk, felújíthatunk vagy hatékonyabban használhatunk, elkerülve a bontást és az új anyagok felhasználását. Ha mégis új szerkezetre van szükségünk, akkor újra felhasználhatjuk a lebontott épületek és szerkezetek anyagait, például téglákat és gerendákat, vagy fenntartható módon előállított fát és más természetes termékeket használhatunk, amelyek sokkal kevesebb üvegházhatású gázkibocsátást okoznak, mint a hagyományos beton- és acélszerkezetek. Ez hatalmas tervezési kihívást és lehetőséget jelent a mérnökök, építészek és más tervező szakemberek számára.