A hagyományos hűtőszekrények, légkondicionálók és egyéb hűtőberendezések a helyiségek hőjének elvezetésére fluorozott szénhidrogéneknek (HFC) vagy hidroklórfluorozott szénhidrogéneknek (HCFC) nevezett vegyi anyagokat használnak. A hűtőközegek egy zárt csőrendszerben többször változnak folyadékból gázzá, miközben hőt szállítanak a felmelegedő térbe, illetve a lehűlő térből. Az éghajlati kihívást az jelenti, hogy egyetlen „zárt” rendszer sem tökéletesen, tartósan zárt. Amikor ezek az anyagok a levegőbe jutnak - ami gyakran megtörténik -, jelentős globális felmelegedést okoznak.

2016-ban közzétették a Montreali Jegyzőkönyv Kigali módosítását, amelynek értelmében az országok megállapodtak a HFC-k használatának fokozatos megszüntetéséről. A módosítás ellenére azonban számos ilyen vegyi anyag ma is megtalálható az eszközökben (és szivárog ki belőlük), beleértve a HCFC-ket is.

A jó hír az, hogy léteznek helyettesítő anyagok, többek között ammónia, szén-dioxid, propán és izobután. A kutatók és a vállalatok továbbra is új alternatívák után kutatnak. Ahol HCFC-ket használnak hűtőközegként, ott jobb technikákkal rendelkezünk a telepítés, karbantartás és az élettartam végi ártalmatlanítás terén, amelyek minimalizálják a légkörbe való szivárgásukat. Minél gyorsabban tudjuk lecserélni és biztonságosan újrahasznosítani a még használatban lévő HFC-ket, annál kisebb lesz a végső káros hatásuk az éghajlatra. Az lenne a legjobb, ha növelni tudnánk a hűtőrendszerek energiahatékonyságát.