A vízellátás bizonytalansága a vízhiány okozta válság. Vízhiányról akkor beszélünk, ha az emberek nem tudják kielégíteni vízszükségleteiket a megfelelő minőségű víz hiánya miatt, mert a kereslet meghaladja a kínálatot, az infrastruktúra hiánya akadályozza a hozzáférést, vagy az intézményi felépítés nem tartja egyensúlyban mindenki szükségleteit.

A világ népességnövekedésével és az erőforrás-igényes gazdasági fejlődéssel párhuzamosan számos ország vízkészletei és infrastruktúrája nem képes kielégíteni a felgyorsult keresletet. Már most 1 milliárd embert fenyeget a vízhiány, és a világ lakosságának közel kétharmada vízhiányos időszakokat él át.

Az emberek egyes csoportjai különösen érintettek. A szegény és marginalizált csoportok a vízhiányos válságok frontvonalában vannak, mivel ők tudják a legkevésbé megfizetni a vizet a vízhiány idején. A vízhiány befolyásolja az egészségük megőrzésére, családjuk védelmére és a megélhetésükre vonatkozó képességeiket. Sok nő és lány számára a vízhiány fáradságosabb, időigényesebb vízgyűjtést jelent, amikor fokozottan ki van téve a fizikai támadások kockázatának, és gyakran megakadályozza őket abban, hogy oktatáshoz vagy munkához jussanak.

Az éghajlati vészhelyzet súlyosbítja a vízhiányt. Nemcsak a csapadékviszonyok változnak, és a meleg hőmérséklet gyorsítja fel a víztározók párolgását, hanem a szárazföldi vízkészletek - a talajban, a hóban és a jégben tárolt víz – mennyisége is csökken. Ez fokozott vízhiányt eredményez, ami megzavarja a társadalmi tevékenységet.

Az adatok hiánya az integrált gazdálkodás hiányát jelenti. Sok országban nincsenek jól fejlett vízmegfigyelési rendszerek, ami megakadályozza az integrált vízkészletgazdálkodást, amely kiegyensúlyozottan képes kielégíteni a közösségek és a gazdaság szélesebb körű igényeit, különösen a szűkös időkben. Gyakran az ellenőrizetlen ipari vízigény, a kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenység okozta vízszennyezés és a szivárgó csőhálózatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a leginkább rászorulók nem jutnak vízhez.

A vizet szűkös erőforrásként kell kezelni. Az integrált vízgazdálkodás (IWRM) átfogó keretet biztosít a kormányok számára, hogy a vízhasználati mintákat összhangba hozzák a különböző felhasználók igényeivel és szükségleteivel, beleértve a környezetet is.