A termőföldek folyamatos csökkenése globális válságot jelent, amely veszélyezteti a mezőgazdasági termelést mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén. Ennek hátterében nagyrészt az ipari mezőgazdasági gyakorlatok állnak, és ezt súlyosbítja az éghajlati válság.

Az élelmiszer- és mezőgazdasági termelés nyugati ipari rendszere, amely a táj, mint élő rendszer hosszú távú termelékenysége helyett a konkrét termények intenzív termelésére összpontosít, a talajképződés ütemének 10-100-szorosával segíti elő a talajeróziót. Ezt a problémát súlyosbítja az éghajlati vészhelyzet, ahol a szélsőséges időjárás hozzájárul a talajerózióhoz.

A termőföldek elvesztése világszerte veszélyezteti a népek és nemzetek élelmezésbiztonságát és gazdasági biztonságát. Ez egy ördögi kör része, amely a rossz földgazdálkodási gyakorlatok új területekre való kiterjesztését ösztönzi - a leromlott és már nem termőképes korábbi mezőgazdasági területek elhagyása miatt.

A regeneratív mezőgazdaság az ökoszisztéma egészségének fenntartásán keresztül növelheti az élelmiszer- és jövedelembiztonságot. Például a biodiverz ültetvények és a fenntartható öntözőrendszerek támogatják a talaj egészségét, és csökkentik a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni sebezhetőséget. Az ilyen gyakorlatok jobb lehetőségeket biztosítanak a változó időjárási, víz- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodásra, és eközben csökkentik a talajerózióból származó üvegházhatású gázok kibocsátását.