Az elsivatagosodás az a folyamat, amelynek során a növényzet eltűnik egy ökoszisztémából, és helyette száraz sivatag marad. Mint ilyen, az elsivatagosodás súlyosbítja a meglévő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákat, mint például a szegénység, a rossz egészségi állapot, az élelmezésbiztonság hiánya, a biológiai sokféleség csökkenése, a vízhiány, a kényszermigráció és az éghajlati vészhelyzetekkel vagy katasztrófákkal szembeni csökkent ellenálló képesség.

Az elsivatagosodás a világ számos területén komoly kihívást jelent a fenntartható fejlődés és az emberiség túlélési képessége szempontjából, és a már leromlott vagy elsivatagosodott területeken élő embereket egyre inkább negatívan érinti az éghajlati vészhelyzet.

Az emberiségnek egészséges földre van szüksége. Ugyanakkor az ilyen tájak egyre nagyobb mértékű pusztulása - az emberi tevékenység és az éghajlati vészhelyzet hatására - képes megváltoztatni emberek milliárdjainak életmódját, már most, a nagyon közeli jövőben.

A világ népességének növekedésével egyre nagyobb területeket szentelnek az intenzív mezőgazdaságnak. A túlzott öntözés erodálja az értékes talajt és kimeríti a víztartalékokat, különösen az amúgy is száraz területeken. A víz és a föld élő rendszerként való kezelése a fák és a zöld növénytakaró gondos termesztésével segíthet az elsivatagosodás csökkentésében, sőt visszafordításában. Ugyancsak alapvető fontosságú annak megakadályozása, hogy a vállalatok pazarolják, szennyezzék és rosszul kezeljék a vizet, vagy a nekik járó résznél többet használjanak.