Az éghajlati vészhelyzet négyféleképpen hat a pénzügyi rendszerre.

Először is, egyes vállalatok, például a fosszilis tüzelőanyag-óriások gyorsan veszíthetnek értékükből, vagy akár össze is omolhatnak, ahogy a gazdaságok eltávolodnak a szennyező tevékenységektől. Egy elemzés 2021-ben mintegy 56 billió dollárnyi, fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó pénzügyi befektetést azonosított. Ez lényegesen több, mint a 2008-as pénzügyi válság középpontjában álló 1 billió dollárnyi eszköz.

Másodszor, a súlyosbodó éghajlati sokkok hatással vannak a pénzügyi befektetésekre. Ezek lehetnek akutak, például ha szélsőséges viharok pusztítják el a pénzügyi eszközök értékét adó ipari létesítményeket, vagy krónikusak, például ha a folyamatosan súlyosbodó szélsőségek miatt a biztosítási költségek növekednek.

Harmadszor, a pénzügyi befektetésekre hatással lesznek az emelkedő hőmérséklet okozta szélesebb körű károk és káosz. Például egyre nagyobb az esélye annak, hogy a világ fő élelmiszertermelő régióit egyidejűleg szélsőséges viharok sújtják. Ez globális élelmiszerválságot eredményezhet, ami általános társadalmi és politikai instabilitást okozhat, ami kihat a pénzügyi piacokra.

Negyedszer, mindhárom dolog egyszerre is bekövetkezhet. Ez arra késztette a kormányokat, a központi bankokat és a pénzügyi vállalatokat, hogy elkezdjenek olyan eszközöket kifejleszteni, amelyekkel megérthetik ezeket a kockázatokat és felléphetnek ellenük. Ezek az erőfeszítések azonban messze elmaradnak a szükséges mértéktől, és csak önkéntes alapon történnek.