A nemzetközi légi közlekedés soha nem látott mértékben segítette a világ összekapcsolását. 2020-ban azonban hónapok alatt segített a COVID-19 globális elterjedésében is. Több mint egy évtizeddel korábban, a 2008-as pénzügyi válság idején az amerikai jelzálogpiac válsága hamarosan globális gazdasági válsággá vált. Ennek oka az volt, hogy a pénzügyi vállalatok túlságosan összekapcsolódtak. Ezek példák a teljes rendszerekből eredő kockázatokra.

Az éghajlati vészhelyzet által okozott kockázatok szintén rendszerszintűek. Az élelmezési rendszerek kiváló példák erre. Ezek kis számú, kevés helyen termesztett növénytől függenek, amelyek rendkívül érzékenyek az éghajlati sokkokra. Az élelmiszerek elosztása egyenlőtlenül történik, az éghajlatváltozás által veszélyeztetett országokban százmilliók éheznek, miközben máshol rengeteg élelmiszer megy veszendőbe. Az élelmiszertermelés emellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy harmadát okozza, és az ökoszisztéma pusztulásának egyik fő oka.

Az éghajlati vészhelyzet hatásaival szembeni ellenálló képesség megkívánja, hogy a társadalmak csökkentsék a rendszerszintű kockázatokat. Az élelmiszerrendszerek esetében ez azt jelenti, hogy diverzifikálni kell az élelmiszertermelés helyét és módját, minimalizálni kell a pazarlást, és biztosítani kell az élelmiszerek igazságosabb elosztását.

A rendszerszintű kockázattervezésre más rendszerekben is szükség van, beleértve a pénzügyi, egészségügyi és politikai rendszereket, amelyek mind érzékenyek az éghajlati vészhelyzet súlyosbodó hatásaira.