Az egyik országban felhasznált árukat és szolgáltatásokat minden eddiginél nagyobb mértékben egy másik ország szállítja. Az élelmiszer vagy a mobiltelefon például egy távoli farmról vagy gyárból származhat. Ezek az áruk egy ellátási láncon keresztül jutnak el hozzánk, amely összeköti azokat a helyeket, ahol előállították őket, azokkal, ahol használják őket.

Az éghajlati vészhelyzet hatásai kihatnak az ellátási láncokra. Például a kulcsfontosságú mezőgazdasági országokban a szélsőséges hőség miatt az elmúlt években kisebb volt a termés. A kevesebb élelmiszer egy helyen magasabb árakat jelenthet egy másik helyen, ami hatással lesz a táplálkozásra, a szegénységre, sőt a politikai stabilitásra is. Egyes ellátási láncok útvonalai különösen sérülékenyek, mint például a Szuezi-csatorna, amelyet 2021-ben egy hajó - az Ever Given - könnyen elzárhatott. Az egyre súlyosbodó éghajlati és ökológiai sokkok és azok tovagyűrűző hatásai, mint például a konfliktusok, egyre inkább megzavarhatják ezeket a kényes ellátási pontokat.

Az ellátási láncok rugalmasabbá tehetők. Ezt úgy lehet elérni, hogy az ellátási láncban részt vevő vállalkozások jobban megértik a kockázatokat és jobban reagálnak rájuk. Az ellátási láncokat rövidebbé lehet tenni, többek között azáltal, hogy a termelést közelebb helyezik a lakóhelyükhöz, így kevesebb olyan pont van, ahol a lánc megszakadhat. Az ellátási láncok bármilyen változtatásának azonban figyelembe kell vennie az ellátó országokra és közösségekre gyakorolt hatásokat, amelyek elveszíthetik a gazdasági lehetőségeket.